Kővári-Vágner Rudolf az a fotográfus, kinek képeihez nem kellenek szavak. Tehetségét számos, nívós elismeréssel jutalmazták már, valamint több olyan kiállítás, ahol a látogatók ámulva figyelték a fotókat, amelyek szinte "kimásztak" a vitrinekből, annyira éltek.
Nem kellett sokat várni, hogy újabb rangos szakmai elismerés kerüljön a jenői művész neve mellé, hiszen a Magyar Fotográfia Napján, amelyet a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége (MAFOSZ) rendezett meg, a "Nem vagy egyedül" című alkotását a szakmai zsűri az Év Magyar Fotójának választotta színes kategóriában. A pályázat nyilvános volt, arra minden magyar vagy magát magyarnak valló hivatásos és amatőr fotós egyénileg nevezhetett nyolc kategóriában. 184-en regisztráltak, ebből 136-an töltöttek fel képet. Összesen 2809 kép érkezett, ebből 2802 kép volt érvényes. A zsűrizés kétfordulós volt, első fordulóban a zsűri tagjai egymástól függetlenül, saját értékrendszerük szerint, egyénileg értékelték a képeket. Második fordulóban az egyes kategóriákban élen végzett képek közül választották ki a díjazottakat. A díjak átadására pedig Biatorbágyon került sor. Így került az élre, Kővári-Vágner Rudolf fotója, amelyet az inotai erőművek és egy jegyesfotózás ihletett.- Ez a fotó az Inotai Hőerőmű hűtőtornyában készült, egy jegyesfotózás alkalmával. Elég kellemetlen időnk volt, esett az eső amikor odaértünk, viszont ez előnyként szolgált a fotókon. Szép felhők, fények kísértek minket. A helyszínt jól ismerem, mivel az itt vezetett fotóstúráknak én vagyok a vezetője. A fotót előre elterveztem, így a helyszínen már csak a megvalósítás várt rám. Könnyedén instruáltam a modelleket, és megtalálva a megálmodott kompozíciót, sikerült a fotót elkészítenem.
Nagyot dobbant a szíve, amikor megtudta, hogy ez a fotó nemcsak a jegyes párnak, hanem a szakmai zsűrinek is elnyerte a tetszését.- Amikor megláttam az első körös eredményeket nagyon meglepődtem, hogy az első helyen állok a kategóriában. Persze tudtam, hogy lesz még egy köre a zsűrinek, így akkor még nem mertem nagyon örülni, bár erről is azt gondoltam, hogy nagyon szép eredmény. Amikor pedig ránéztem a MAFOSZ oldalára, nagyot dobbant a szívem, nagyon örültem. Sajnos a díjátadóra a kisfiam betegsége miatt nem tudtam elmenni, de már egyeztettem Horváth Imrével (aki a MAFOSZ elnöke, a nemzetközi és a magyar szövetség ezüstdiplomás fotósa, és a szakmai zsűri egyik tagja), hogy meglátogatom és így lesz alkalmunk egy jó beszélgetésre is.