Mitől jó egy objektív? - segédlet eldönteni

Milyen értékei vannak egy objektívnek?

Egy objektívnek számos tulajdonsága és specifikációs értékei vannak, hogy kinek mi a fontos, az attól is függ, hogy milyen szinten és milyen témát akarunk vele fotózni.

Gyújtótáv: mm távolság a szenzortól, ahol a beeső fények egy pontba gyűlnek - ez a távolság és a szenzor átmérője határozza meg a látószöget.

Blende: f/ érték, ami megadja, hogy a fokális távolság hányadrésze az objektív maximális fény-beeresztő területének átmérője. Mivel reciprok szám, minél nagyobb a szám, annál kisebb az átmérő.
Zoom objektív esetén ha két f/ érték van kötőjellel, akkor a blende érték változik a zoom-tartományban, rövid és hosszú vége között folytonos átmenettel szűkül ez az érték.

Minimális fókusz-távolság: A szenzortól mért (nem az üvegtől) minimális távolság, ahonnan éles képet kapunk a mért pontra. Ha van egy 12 cm hosszú objektív és 1 cm mélyen van a szenzor a vázban, a 23 cm minimális fókusztáv esetében 10 cm-re az üvegtől már tudunk fókusz találni. 

Maximális nagyítás: a fokális távolság és a minimum fókusz-táv adja meg, ettől függetlenül gyakran feltüntetik, hogy a szenzor méretéhez képest amit fotózunk, maximum mekkora lenne a szenzorra leképezve a képen.
Pl.: 1:1 alapján a 2 centis rovar a 24mm magas szenzorra alig fér már rá. 0.14x nagyítás értelmében a 2 centis rovar  2,8 mm magas lenne, vagyis a szenzoron/képen sok üres terület lenne még körülötte. 

Szűrő-átmérő: Ha szűrő üveget akarunk feltenni rá, ekkora átmérővel vegyünk. Általában az objektív elejére az üveg köré is fel szokták tüntetni, a mm szám előtt egy áthúzott karikával. 

Lencse-felépítés: Megadja, hány csoportban összesen hány elcse képezi az objektív felépítését. Extraként megadják, hogy hány aszférikus vagy ED (extra-alacsony diszperziós) lencse van, ezeket külön színnel jelölik az ábrákon - ezek főként felelősek a torzítás és aberrációk csökkentésére.
Pl.: 13 elements in 8 groups　
(includes 2 aspherical and 1 ED elements)  

Blende-felépítés: Megadják, hogy lány lamella (blade) és milyen formában  vannak az objektívben. Főleg a bokeht és a fénypontok csillagformáját befolyásolja. Páros számú lamella azonos számú ágat ad a sunstar csillagformának, páratlan számú kétszer annyit. 

Objektív élesség / felbontó-képesség

Valószínűleg hallottátok már, hogy nem elég éles az objektív, vagy az adott blendével nem lesz éles a kép széles, vagy a tele végén nagyon soft, stb. Mivel üvegek vannak egy-egy objektívben, nagyban függ a végső eredmény, hogy ezek az üvegek, hogyan vannak kialakítva, mennyire finoman lettek kipolírozva, mennyire ügyesen kezelték le a lencseszerkezettel a tág blende esetén szélekről beeső fény kezelését, illetve zoom-objektív esetén az objektív-házban mozgó lencsék közötti összhangot. 

Hogy ennek utána járjunk, vannak gyári specifikációk és külsős labortesztek is, amik segítenek eldönteni, hogy megéri-e nekünk az adott objektívet megvenni, eléri-e a szükséges minőséget a felhasználásunkra. 

MTF-diagram:
A modulációs átviteli funkció vagy az "MTF" az objektív optikai teljesítmény-potenciáljának mérése. Az MTF diagram adja meg általában a legegyszerűbb áttekintést, gyakran kiadja a gyártó ezt az ábrát, azonban ezt gyakran csak nyitott blendével teszik közzé, így nem tudjuk, hogy rekeszelve mennyit javulna vagy romlana a kép.

• Hogyan értelmezzük?

Az MTF diagram y tengelye (függőleges tengelye) a lencsén áthaladó fény áteresztőképességét ábrázolja maximum "1,0" értékkel, ami a fény 100%-os áteresztőképességét jelzi, bár a 100%-os fényáteresztés nem lehetséges, mert az üveg nem 100%-ban átlátszó.

Az x-tengely (vízszintes tengely) a kép közepétől a széleihez mért távolságot mutatja. Tehát a bal alsó sarokban lévő "0" az objektív középpontját, az alsó tengely mentén lévő számok pedig az objektív szélétől mért távolságot jelentik milliméterben.

A fenti képen jól látható, hogy 15 mm-t kifelé haladva a kép közepétől lassan a képfelbontó-képesség 95/75%-ról leesik 75/50%-ra.
Na de mit jelentenek ezek a színek és vonalak?

A "sagitális vonalak" (a folytonos vonalak) olyan vonalpárok kontrasztmérését jelentik, amelyek párhuzamosan futnak egy központi átlós vonallal, amely a lencse közepén áthalad a bal alsó saroktól a jobb felső sarokig.
"Meridonális vonalak" (a pontozott vonalak) olyan vonalpárokat jelölnek, amelyek szintén egy képzeletbeli vonal mentén helyezkednek el a lencse közepétől a széléig, de ezek a vonalpárok merőlegesek az átlós vonalra.
Minden Sagital és Meridonial értékhez két tesztvonalcsoport tartozik: az egyik csoport vagy vonalpárok 10 vonal/milliméter és egy második csoport 30 vonal/milliméter. Az alsó vonalpárok (10 sor/mm) általában magasabban jelennek meg a grafikonon, mint a nagyobb kihívást jelentő 30 sor/mm-es finom felbontás.
(Manapság már jellemzően 15 és 45 sor/mm a felbontás mérése)

Általánosságban elmondható, hogy minél magasabbak és laposabbak a vonalak, annál jobb. A magasabb vonalak jobb kontrasztot (10 sor/mm) vagy felbontást (30 sor/mm) jeleznek, míg a laposabb (balról jobbra) vonal azt mutatja, hogy az optikai teljesítmény közel azonos a kép szélén a középhez képest.

Egyéb objektív-felbontás tesztek

Két ismertebb oldalon készítenek méréseket objektívekhez:

Lenstip.com

Opticallimits.com

Lenstip weboldalon található Review menüben számos objektívet nagyon hasonló sémával teszteltek végig, ahol általában a 4. oldalon az Image resolution menüben találhattok ilyen ábrákat:

Itt az 50 sor/mm felbontáson mérnek, és minden blende értéken megnézik, hogy egyes zoom tartományokban milyen "éles" eredményt kapnánk a kép közepén, illetve a szélén:

 Ha ezt a két ábrát összevetem, láthatóan a kép szélei gyengébben teljesítenek, ha öszevetem a gyári specifikációval, láthatóan hasonló az eredmény, a kép közepétől távolodva lefelé görbülnek a vonalak:

Ettől függetlenül az érték még mindig jó, APS-C objektíveken a 70 feletti érték kiváló, az 50 még megfelelő, Ful Frame esetén a nagyobb pixelek kevésbé alapos felbontást igényelnek, így ott 10-15-el nyugodtan alá lőhetünk még ezeknek az értékeknek - és máris találtunk egy okot, miért nem érdemes bármilyen full frame üveget feltenni cropos kamerákra. 

Opticallimits is hasonló tesztet végez, de a diagram erősen eltér a fentiektől:

Itt gyakorlatilag csak a kép 3 részén mérnek rá és egy felbontás értéket adnak hozzá - majd minden kiemelkedő fokális távolságra külön diagramot rajzolnak minden rekesz-értéket feltüntetve. Nagy segítség itt, hogy néhány teszten már színes skálával jelzik, hogy milyen értéktől jó vagy kiváló a felbontás. 

Akinek ez nem elég, a teszteken lehet látni látványos összehasonlítást is képeken (példa a Nikkor 18-135mm DX objektív):

Jellemző optikai hibák

Kromatikus aberráció: A kromatikus aberráció olyan jelenség, amikor a lencsén áthaladó fénysugarak hullámhosszuktól függően különböző pontokra fókuszálnak. A kromatikus aberrációnak két típusa van: axiális kromatikus aberráció és oldalirányú kromatikus aberráció.

Habár eléggé ocsmány és zavaró a képeken, szerencsére a nagyját könnyű orvosolni egy kipipálható beállítással vagy csúszkával a RAW képszerkesztőkben. Másrészt, ha az nem távolítja el 100%-ban, jöhet a pipetta, az ecsetelés és káromkodás.  :) 

Torzítás: A domború és homorú üvegek nem mindig tudják a nagyon széles látószöget vagy a zoom objektíveknél a változó látószöget megfelelően korrigálni. Sok kamerában ez már szoftveresen korrigálva van, de könnyű objektív profilokkal vagy manuális javítással is egy RAW kép szerkesztőben korrigálni. 

Coma: A kóma a parabolatükröket használó teleszkópok (és objektívek) velejárója. A gömbtükrökkel ellentétben az optikai tengellyel párhuzamos sugarak kötegei tökéletesen fókuszálnak egy pontra (a tükör mentes a gömbi aberrációtól), függetlenül attól, hogy hol ütköznek a tükörbe. Ez azonban csak akkor igaz, ha a sugarak párhuzamosak a parabola tengelyével. Amikor a bejövő sugarak szögben ütköznek a tükörbe, az egyes sugarak nem ugyanabba a pontba verődnek vissza. Ha olyan pontot nézünk, amely nincs tökéletesen egy vonalban az optikai tengellyel, az onnan érkező fény egy része szögben ütközik a tükörbe. Ez azt eredményezi, hogy a kép, amely nem a mező közepén van, ék alakúnak tűnik.

Vignetting: A legegyszerűbben magyarázható és orvosolható hiba: Mivel kerek formában esik be a fény egy négyszögletes szenzorra, a kép sarkaira vetített kép jó eséllyel kevesebb fényt kap, emiatt sötétebb lesz. Bár sokszor szigorúan veszik és lepontozzák emiatt az objektíveket, ez a legkevésbé zavaró és legkönnyebben korrigálható tényező, sok kamerában beépített szoftveres korrekció van a saját gyári objektívjeihez. 

Ghosting és becsillanás: Ismét egy egyszerű tényező: szellemszerű foltok vagy becsillanó fény-pöttyökre mennyire hajlamos az objektív, amikor oldalról napfényt kap. Ezek a jelenségek az üvegek között jelennek meg a bentragadó, visszaverődő fények miatt, amit nem sikerült megfelelően begyűjteni vagy kiszűrni a gyártónak tervezéskor. Elméletileg egy lens-hood napellenző a megoldás, ám néha az is kevés, ha a kép sarkában már a nap helyezkedik el. 

Van, akinek ez szép hatás, hangulatos a képhez, technikailag hibának számít, de tényleg akadnak látványos képnek, aminek ez jól is állhat. 

Varázsszó: Bokeh

Látványos életlen fénypontok jelennek meg a fényképeken, mióta az első fotók objektíven keresztül készültek. 1997-ben a Photo Techniques magazin bevezette a „bokeh” szót a fotózás köznyelvébe, és a fényképek életlen területeit azóta is górcső alá veszik. A kifejezés előtt minden bizonnyal viták folytak egy fénykép életlen, tükörfényes fénypontjainak esztétikájáról, de 1997-ig nem volt egy jó szó az angol nyelvben a jelenség leírására.

Általánosságban elmondható, hogy a bokeh a fénykép négy elemének egyike lehet:

• A téma: általában egy absztrakt kép, amely életlen, tükörfényes fénypontokat tartalmaz
• A téma egy része: a klisés bokeh-mint a téma része kép a csésze vagy tál, amelybe ünnepi fények „ömlnek”
• A fénykép kiegészítése
• Figyelemelvonás a fényképről.

Fujifilm XF 90mm f/2 R LM WR objektív A 7 lamellás rekesznyílás hétszöget hoz létre, amikor az objektív f/2-ről f/16-ra áll le.

Egy bokeh is lehet szép letisztult, vagy zavaros, vagy akár speciális karakterű. Ezen felül egyes bokeh hibákat is néznek objektív teszteken. Ilyen például a macskaszem effektus, ami nem más, mint a bokeh vignettálása, vagyis macskaszem-formák megjelenése a kép szélein.

Az aszférikus elemek az életlen területek megjelenítését is befolyásolhatják az úgynevezett „hagymagyűrűs” bokeh bevezetésével. Ez a hatás gyűrűk textúrájaként jelenik meg a bokeh lemezeken, és az objektív felületének nagyon enyhe hibái okozzák. Ráadásul ezek a tökéletlenségek diffrakciót okozhatnak, és eltérő textúrákat eredményezhetnek a lemezeken.

Aztán persze vannak jellegzetes bokeh-k is, mint az orosz Helios 44 széria vintage objektívek, amik első szériában hibából fakadóan kezdték "tekerni" a hátteret, emiatt a legjellemzőbb a család első tagja, a 44-M volt, majd a következő generációkban is fellelhető de már visszafogottabb karakterrel. 

Objektívek egyéb jellemzői

Ezeken felül vannak még értékes jellemzők, mint például:

WR: weather resistance, vagyis időjárás-álló felépítés. Ez nagyon előnyös az outdoor fotósok számára, mert esőnek és pornak ellenáll, kevesebb eséllyel kerül porszem vagy pára az objektív belsejébe - vagy később akár gomba is. Mindezek mellett az elektronikai egységek is megbízhatóbban működnek -20 fokos téli időjárásban.

Optikai képstabilizátor: Számtalan rövidítéssel él, lényegében egy elektronikus gimbal rendszer próbálja a lencsecsoportokat külön-külön úgy mozgatni, hogy a szenzorra vetített kép tengelye maradjon az összes lencse középpontjában, kompenzálva a kézből, lélegzésből, pulzusból fakadó mikrorezgéseket is, ezáltal meghosszabbítva a lehetséges maximum záridőt, ami egy éles képhez szükséges. 

Fókusz motor: Az autofocus-hoz szükséges motor az, ami gyakorlatilag meghatározza, hogy milyen gyorsan és precízen tudja az objektív a kívánt fókusz-pontra igazítani a lencse-csoportokat, és AF-C folytonos követésnél akár egyfolytában mozgatni a lencséket, az alanyon tartva a fókuszélességet. 

4 féle fókusz motor létezik:

• Lineáris motor: A lineáris motorok nagyobbak, mint a léptetőmotorok, de csendesek és simák, mint a léptetőmotorok, így kiváló videózáshoz. Néhány objektívben akár 4 lineáris motor is található.
• Léptető motor: Kisebb a nyomatékok, mint a lineáris motornak, így nagyobb elemeket mozgatni, hatalmas léptetőmotor kellene. Ellenben az egyik legprecízebb motor típus a piacon. Csendes és simán mozog.
• DC coreless motor: Erősebb, nyomatékosabb, mint a léptetőmotor, ellenben nem annyira folytonos a mozgása, és hangosan lépteti a fókuszt. Egyes termetesebb portré-objektívben előnyös, de alapvetően nem jellemző.
• Ultrasonic motor: Canon technológiája, gyűrű formájú csendes és gyors motor a nehezebb lencsékhez. 2012 körül a léptetőmotorokra tértek át a méretük és áruk miatt, majd 2016-ban visszatértek egy újabb USM technológiával. 

Egyes objektív nevekben a nagybetűs rövidítések

Canon

• EF – ez az új, teljesen elektronikus Canon objektívtartó, amelyet 1987-ben mutattak be. 
• EF-S – az egyetlen különbség a Canon EF és EF-S objektívek között az, hogy az utóbbit APS-C érzékelővel rendelkező Canon digitális fényképezőgépekhez tervezték. 
• EF-M – egy új objektívformátum, amelyet kifejezetten a Canon EOS M tükör nélküli fényképezőgép-rendszeréhez terveztek EF-M bajonettel. 
• FD – ez a régi, 1987 előtt használt manuális élességállítású Canon objektívtartó. Mivel nem volt alkalmas autofókuszra, a Canon úgy döntött, hogy vált az FD-ről, és az EOS rendszert EF rögzítéssel tervezte. A Canon FD már megszűnt, de a filmfotózás szerelmesei továbbra is használják. 
• FL – ugyanaz a rögzítés, mint az FD, de a teljes rekesznyílás melletti mérés lehetősége nélkül.
• RF - Legújabb, MILC rendszer R-bajonett jelölése.
  
  
• L – a „luxus” rövidítése, az L jelölés a Canon csúcskategóriás, professzionális objektívjeit jelöli a legfejlettebb optikai képletekkel és kiváló minőségű, összetett üvegelemekkel. Ezek az objektívek a Canon legmagasabb szabványai szerint készültek, és gyakran rendelkeznek valamilyen időjárás elleni védelemmel, valamint széles rekesznyílás-beállítással. 
• SSC – Super Spectral Coating. Eredetileg Lord Rayleigh fedezte fel 1886-ban, és később Carl Zeiss fejlesztette tovább, a lencsebevonatok óriási hatást gyakoroltak a jövő optikájára. Alapvetően a bevonat minimálisra csökkenti a lencse visszaverődését és növeli a kontrasztot. Minden modern Canon objektív többrétegű bevonattal van ellátva, így közülük csak a legrégebbieknél van SSC jelölés a hengeren.
• I, II, III – A római számok az objektív nevében az objektív generációját írják le. 
• USM – ez a rövidítés azt jelenti, hogy az objektív a Canon csúcskategóriás fókuszmotorjával, a gyűrűs UltraSonic Motorral van felszerelve. 
• Micro USM – ez az autofókusz motor kisebb és egyszerűbb, mint a legtöbb Canon objektívben használt USM. Nagy testvéréhez hasonlóan gyors és csendes, ha kisebb, könnyebb optikai elemekkel rendelkező objektívekben használják. Van azonban egy hátránya – a Micro USM általában nem teszi lehetővé a teljes idejű kézi fókusz felülbírálását. 
• STM – Léptetőmotor, amelyet arra terveztek, hogy minimálisra csökkentse az autofókusz rezgését és zaját videofelvétel közben. Ez az automatikus élességállító motor fokozatosan bekerült a pénztárcabarát Canon objektívek közé.
• AFD – Arc-Form Drive az első autofókuszos motor, amelyet a Canon EF objektívekben használnak. Sokkal hangosabb, mint az USM motorok, valamivel lassabb és nem olyan gyors. Lassabb a reakcióideje is, így nem követi az alanyokat olyan jól, mint az újabb motorok. Nincs teljes idejű kézi fókusz felülírása. Ha egy autofókuszos Canon objektív hengerén nincs jelzés, hogy milyen AF-motort használnak, az AFD vagy Micro Motor.
• MM – ez a rövidítés a Micro Motor rövidítése, amely az AFD mellett a Canon objektívekben használt legkevésbé fejlett AF motor. Alapvetően ez az AFD motor kisebb változata. 
• PZ – a Power Zoom rövidítése, és egy dedikált motort használ az objektív gyújtótávolságának megváltoztatására. 
• IS – ez a Canon rövidítése az optikai képstabilizátornak, vagy egyszerűen csak képstabilizátor – egy olyan technológia, amely az objektív egyes optikai elemeit mozgatja a rázkódás ellen, és élesebb eredményeket biztosít, ha lassú zársebességet használnak statikus téma rögzítéséhez.
  
  

Fujifilm

• XC – a Fujifilm digitális tükör nélküli fényképezőgépekhez való jelenlegi Fujinon objektívek két osztályának egyike az XC (X-mount Compact). A Fujinon XC objektívek általában olcsóbbak és egyszerűbbek, mint XF testvéreik, és többnyire műanyagból (fém bajonettel) készülnek. A Fujifilmet idézve, „kompaktra és hétköznapira” tervezték. A Fujifilm jelenlegi XC objektívjei közül egyikben sincs rekeszgyűrű a költségtakarékosság érdekében. Az XC objektíveket azonban nem szabad pari alattinak tekinteni. Mindenekelőtt kompaktra, könnyűre és megfizethetőre készültek – ez a legnagyobb előnyük.
• XF – ezek az objektívek általában fémcsővel és az átlagosnál szélesebb rekesznyílással rendelkeznek. Például az első XF zoomobjektív, a Fujinon XF 18-55 mm R LM OIS rekeszértéke f/2,8-4, ami lényegesen gyorsabb, mint a riválisoké. Az XF objektívek az X-bajonettes Fujinon objektívcsalád kiváló termékei. A Fujifilm a legjobb technológiáját alkalmazza az XF objektívekben a lehető legjobb képminőség érdekében. Legtöbbjük ED és aszférikus üvegelemekkel rendelkezik a jobb kromatikus aberráció szabályozás érdekében, valamint rekeszgyűrűkkel.
  
  
• R – ez a jelölés azt jelenti, hogy egy adott Fujinon X-bajonettes objektív dedikált rekeszgyűrűvel rendelkezik. Nem teszi lehetővé a rekesznyílás közvetlen szabályozását – nem hajtóművel kapcsolódik hozzá, hanem elektronikus. A gyűrű elforgatásával fizikailag nem állítja le vagy nyitja ki a rekeszt, mint egy hagyományos kézi élességállítású objektív esetében, hanem azt "mondja" a fényképezőgépnek, hogy változtassa meg a beállítást, ahogyan azt egy egyszerű vezérlőtárcsával tenné.
• WR - Weather Resistant, egyszerűen időjárás-álló por, hideg és eső ellen. 
• LM – Lineáris motor, amelyet az objektív mozgatására használnak az automatikus élességállítás során és a kézi élességállítás működése közben Fujinon X-bajonett objektívekkel. Ez nem egy gyűrűs típusú ultrahangos autofókusz motor, és így különbözik a Canon USM és Nikon SWM technológiájától, de mégis csendes működést és jó sebességet biztosít. 
• OIS – Az optikai képstabilizálás a Fujifilm alternatívája a Nikon VR és Canon IS rendszerekkel szemben. Úgy tervezték, hogy az objektív egyes optikai elemeit mozgassa a rázkódás ellen, és élesebb eredményeket biztosítson, ha lassú zársebességet használ a statikus téma rögzítéséhez. 
• EBC – Electron Beam Coating a fényáteresztő képesség növelésével minimalizálja a lencse becsillanását és szellemképét, így több fény jut át az üvegen az érzékelő felé, és kevesebb fény verődik vissza. Emellett növeli a kontrasztot, és funkciójában alapvetően hasonlít a más lencsegyártók által kifejlesztett többrétegű bevonatokhoz. Az Electron Beam Coating-ot használó Fujifilm objektívek EBC vagy Super EBC jelölést kapnak, utóbbi az alap EBC továbbfejlesztett változata.
• ALG – All-Group Focusing azt jelenti, hogy az objektív összes optikai eleme elmozdul az élességállítás során. Ez maximalizálja az optikai teljesítményt a teljes fókusztartományban.
  
  

Nikon

• AF – az automatikus fókusz rövidítése, ami azt jelenti, hogy az objektív automatikusan képes fókuszálni a fényképezőgépen keresztül.
  - VIGYÁZAT: ezek az objektívek nem tartalmaztak beépített motort, csak elektronikus elemet, és a kamera vázba épített motor állította be a lencséket.
• AF-D – Autofókusz távolság információval. Ugyanaz, mint az AF, azzal a különbséggel, hogy képes jelenteni a téma és az objektív közötti távolságot, majd ezt az információt továbbítja a fényképezőgépnek. A távolság információ hasznos lehet a vaku fény-méréshez. 
• AF-I – Autofókusz integrált fókuszmotorral. A modern objektíveken már nem használják.
• AI-P – Kézi fókuszú objektívek beépített CPU-val, amelyek adatokat továbbítanak a fényképezőgépnek az expozícióméréshez. A modern objektíveken már nem használják.
• AF-S – Autofókusz Silent Wave motorral. Az AF-S objektívek beépített motorral rendelkeznek az objektív belsejében, amelyek kiválóan működnek minden beépített motor nélküli fényképezőgépen, mint például a Nikon D40/D40x, D60, D3x00 és D5x00 sorozat.
• AF-P – Autofókusz léptetőmotorral. Ezek a legújabb generációs beépített motorok, amelyek gyorsak és rendkívül csendesek, így fotózási és videózási igényekhez egyaránt ideálisak. Az AF-P motorokhoz a legújabb generációs Nikon DSLR-ekre van szükség, mint például a D7500 és a D500. Nem működnek a régebbi DX és FX DSLR-ekkel, mint például a Nikon D7000 és D800.
• AI – „Automatikus indexelést” jelöl. Gyakorlatilag a kamera megkapta a blendenyílás f-stop értékét számoláshoz. Ezt a rövidítést nagyon régi kézi fókuszú objektíveken használták, így a modern objektíveken már nem jellemző.
• AI-P – Kézi fókuszú AI objektívek chippel, amelyek adatokat küldenek a fényképezőgépnek. A modern objektíveken már nem használják.
• AI-S – Kézi élességállítású objektívek, amelyek olyan fényképezőgépekkel használhatók, amelyek programozott és záridő-előválasztásos üzemmóddal rendelkeztek.  A modern objektíveken már nem használják.
  
  
• ASP – Az objektív legalább egy aszférikus lencseelemet tartalmaz, amely a kóma és egyéb objektíveltérések korrigálására szolgál. Néha „AS”-vel megy.
• CRC – Close Range Correction objektívek, amelyek kis fókusztávolságra lettek optimalizálva.
• D – A D-típusú objektívek a fényképezőgép és a téma közötti távolság információt küldik a fényképezőgépnek.
• DC – Defocus Control objektívek lehetővé teszik a bokeh vezérlését, ami nagyszerű portrék készítéséhez.
• ED – Extra-alacsony szórású üvegelemek a lencsén belül nem oszlatják szét a fényt, amikor az a lencsébe kerül. A legtöbb modern Nikon objektív ED-üveget tartalmaz, amely jobb élességet biztosít, és csökkenti a kromatikus aberrációt vagy a színfoltokat a fényképeken.
• FL – 2013-ban újonnan bevezetett. Azt jelzi, hogy az objektív fluorit lencseelemekkel rendelkezik, amelyek optikailag kiváló és lényegesen könnyebb üvegelemek. 
• G – Ha egy „G” betűt lát az objektív rekesznyílása után, például „Nikon 50mm AF-S f/1.4G”, az azt jelenti, hogy az objektívnek nincs rekeszgyűrűje, mint a régi objektíveken. Minden modern Nikon objektív „G”, mert a rekeszgyűrű csak a régi kézi fókuszú fényképezőgépekhez szükséges.
• HRI – A magas törésmutatójú lencse rövidítése, amelyet a mezőgörbület és a szférikus aberrációk csökkentésére terveztek. A HRI objektívelemek csak a legjobb Nikon objektíveken találhatók, mint például a Nikon 70-200 mm f/2.8E FL ED VR.
• E – Az új „E” típusú objektívek elektronikus membránvezérléssel rendelkeznek, hasonlóan ahhoz, amit korábban a PC-E objektíveken láthattunk (lent). Ezek az objektívek nem rendelkeznek a rekesznyílás karjával az objektív hátulján, és teljesen elektronikusak, így már nincs lehetőség a rekesznyílás manuális beállítására. Az „E” típusú objektívek pontosabbak, mint a „G” típusú objektívek, különösen nagy képsebességgel fényképezve, mivel az objektív leállhat a kívánt rekeszértékre anélkül, hogy a fényképezőgép motorját kellene bekapcsolni.
• IF – A belső élességállítás lehetővé teszi, hogy az objektív gyorsan fókuszáljon azáltal, hogy egyes elemeket mozgat az objektívcső belsejében, anélkül, hogy az elülső hengert elmozdítaná vagy mérete megnyúlna. Az IF-es objektívek gyorsabban fókuszálnak, mint az IF nélküli objektívek.
• Mikro – Ugyanaz, mint a Macro, amelyet a közeli munkákhoz készült makró objektívekhez terveztek.
• N – Az „N” betű a nanokristály kabátot jelöli, és mindig aranyszínű matricán jelenik meg minden Nikon-objektíven.  
• PC-E – Perspektivikus vezérlés elektronikus membránnal. Lehetővé teszi az objektívek megdöntését és eltolását speciális effektusok létrehozásához.
• RF – Hátsó fókuszálás. A fókuszálás a hátsó elem mozgatásával történik az objektív belsejében, ami azt jelenti, hogy a hátsó elem elmozdul fókuszálás közben. 
• SIC – A szuperintegrált bevonattal ellátott objektívek jobb színteljesítményűek, és általában jobban kezelik a szellemképet és a becsillanást.
• SWM – Silent Wave Motor csendes automatikus élességállítást tesz lehetővé, gyors váltással az autofókusz és a kézi üzemmód között. Az automatikus élességállítás felülbírálása nagyon egyszerű – csak el kell forgatni a fókuszgyűrűt, ahelyett, hogy először manuális módba váltana, mint az AF-D objektíveken.
• VR – A rázkódáscsökkentés lehetővé teszi az objektívek kézben tartását, állvány nélkül, gyenge fényviszonyok mellett. 
• FX – ez a rövidítés a „full-frame”-t jelenti, mint a 35 mm-es film megfelelője. Az FX, DX és CX rövidítések a formátumméretet (a digitális érzékelő méretét) jelzik. 
• DX – Ha egy objektív „DX” felirattal rendelkezik, az azt jelenti, hogy kifejezetten az APS-C DX fényképezőgépvázhoz tervezték (lásd lentebb az érzékelőméret-összehasonlítást), mint például a Nikon D3000/D5000/D90/D300s. A DX objektívek működnek az FX vázon (fizikailag rögzítve lesznek), de csak a felbontás felével.
• CX – A Nikonnak van egy „Nikon 1” nevű tükör nélküli rendszere, amelynek érzékelője kisebb, mint a DX.
   

Sony

• SAL – Sony Autofókusz objektív, de talán jobban érthető Sony Alpha Lens néven, mivel az ehhez a rövidítéshez tartozó objektíveket kifejezetten az A-bajonett kamerákhoz tervezték. 
• DT – a „digitális technológia” rövidítése, és olyan objektíveket jelöl, amelyeket APS-C érzékelővel rendelkező fényképezőgépekhez terveztek. 
• SEL – az E-bajonettes tükör nélküli kamerarendszerhez tervezett Sony autofókuszos objektíveket határozza meg. A SAL-hoz hasonlóan ez a rövidítés csak a rövid terméknévben található. 
• FE – objektívek, amelyek egy 35 mm-es méretű érzékelőt fednek le, és a Sony teljes keretes tükör nélküli kameráihoz, például a Sony Alpha A7-hez való használatra tervezték.
• E – a Sony APS-C méretű érzékelőkkel rendelkező tükör nélküli fényképezőgépeihez tervezett objektívek, mint például a Sony Alpha A6000.
  
  
• G – A „gold” rövidítése, és a Sony legjobb, legjobb minőségű, legdrágább professzionális objektívjeit jelöli.
• ZA – Zeiss Alpha, Zeiss márkájú objektívek, amelyeket kifejezetten Sony fényképezőgépekhez terveztek, és ami a jó minőséget illeti, ezek egyenrangúak a Sony G objektíveivel.
• SSM – SuperSonic Motor, a Sony változata a gyűrűs típusú ultrahangos motornak, amelyet rendkívül gyors és csendes AF műveletekhez használnak. A 2000 előtt kiadott Minolta A-bajonett fényképezőgépvázak nem támogatják az SSM-et, és csak a kézi élességállítás működik.
• SAM – A Smooth Autofókusz Motor be van építve néhány, 2009 óta kiadott alacsonyabb kategóriás Sony objektívbe. Kellően gyors és csendes, de nem olyan jó, mint az SSM. A SAM hozzáadása általában azt is jelzi, hogy az objektív műanyag felépítésű, és a megfizethető tartományból származik. 
• OSS – Optikai SteadyShot azt jelenti, hogy egy adott objektív optikai képstabilizátorral rendelkezik. 
• PZ – a „Power Zoom” rövidítése, és olyan objektíveket jelöl, amelyek beépített motorral rendelkeznek az optikai zoom működtetéséhez. Hasznos videózáshoz, mert az objektív zökkenőmentesen zoomolhat. 
• ED – más gyártók objektívjéhez hasonlóan az extra alacsony szórású üvegelemeket jelenti, amelyeket az objektívek optikai felépítésében használnak, és a kromatikus aberráció csökkentésére tervezték.
•